Hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80%-át érinti

A tél nem csak a karácsony és a téli szünet, hanem a fűtési szezon ideje is.
A WWF Magyarország az idei Föld Órája alkalmából felmérést indított a települési önkormányzatok körében a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan. A felmérésben kimagasló számú, 701 helyi önkormányzat vett részt, amely az összes magyarországi önkormányzat 22%-a.

„Az önkormányzatok pénzügyi és humán erőforrásai a lakosság hőellátásának javításában is korlátozottak. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség” - mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

A felhasznált energia-hordozók mutatják, hogy jelenleg a földgáz dominál, ennek ráadásul sokféle felhasználási (tárolási, tüzelési) módja van.

A földgáz, bár kevésbé terheli a levegőt közvetlenül, szintén termel széndioxidot, és nem megújuló energiaforrás

(Egységnyi (1 m³) földgáz teljes mértékű elégetéséhez megközelítőleg 10 m³ levegő szükséges. Égése során nem keletkezik füst, sem korom (tökéletes égés esetén), sem pedig hamu. A keletkező égéstermék vizet (12-19%), szén-dioxidot (8-11%) és nitrogént (70-80%) tartalmaz. A fatüzelés viszonylag sok nitrogén-oxidot, szén-monoxidot, port és hamut bocsát ki.)

Levegőszennyezés

Elsősorban a hegyvidéki, dombsági területeken okoz légszennyezettséget a fűtés. Ennek
hátterében a domborzat mellett a nem megfelelő tűzifával és a lignittel, szénnel
való fűtés állhat.
A válaszoló helyi önkormányzatok közel egytizede használt szenet vagy lignitet a szociális
tüzelőanyag programban az elmúlt három évben. Az okok között elsősorban az olcsóság, az egyszerűbb kiosztás és kezelhetőség szerepelt, illetve, hogy könnyebben beszerezhető az adott önkormányzat számára, mint a tűzifa.